Ökováros épül a sivatag közepén
2008.02.05

Bár az Egyesült Emírségek hét emirátusa közül egyelore egyértelmuen Dubai a legismertebb, Abu Dzabit pedig legfeljebb a hét hercegség fovárosaként (és egyben az egyik hercegségként) ismerték eddig, könnyen lehet, hogy nemsokára ez utóbbi kerül a nyilvánosság érdeklodésének középpontjába.

Persze a különleges épületeirol és a világtérképet formázó mesterséges szigeteirol, valamint sípályájáról ismert Dubai továbbra is a pihenni vágyók Mekkája maradhat, de az tény, hogy Abu Dzabi hercegsége sem kis vállalkozásba fogott: a fovárostól 30 kilométerre: a Perzsa-öböl mentén fogják felépíteni a világ elso tökéletes ökovárosát.

Presztízs a környezettudatosság jegyében

 Átlagos esetben a napon akár 50 Celsius fok, termotalaj helyett homok, ivóvíz helyett sós tengervíz, gazdag élovilág helyett pedig néhány bogárfaj és a tomboló homokvihar – nem épp ideális feltételek egy 50 ezer fos város felépítéséhez. Az építkezés során ráadásul semmiféle környezetkárosító anyagot nem használhatnak, és maga a város is a környezetvédelem legszigorúbb szabályai szerint muködik majd.

Január közepén pontosan egy ilyen város elso terveit mutatták be az újságíróknak a projekt vezetoi. Az elképzelések szerint 2009-re az elso lakók már el is foglalhatják lakásaikat illetve üzleteiket, a több mint hat négyzetkilométeren elterülo város teljes egészében azonban csak 2016-ra lesz kész.

Hogy mennyibe kerül a Masdar (arabul: forrás) névre keresztelt ökováros felépítése, arról nem sok szó esett a The Guardian címu brit napilap beszámolója szerint. A hercegség illetékesei egyet azonban tudatosítottak a jelenlévokben: nem fognak spórolni a projekten, hiszen a nyersolaj eladásból származó bevételeikbol jelenleg még bármilyen presztízsberuházást finanszírozni tudnak. Márpedig akárhogy is nézzük dolgot, Masdar egyértelmuen a presztízsrol szól, még akkor is, ha a projektben komoly értékek (és nem csak a luxus) rejlenek: a tervezett városban például egyetemi központ is nyílik, amelynek fo kutatási területe a megújuló energiaforrások és a zöld technológia lesz.

Mindenre figyeltek

Mitol is lesz olyan különleges ez a város? Elsosorban attól, hogy a WWF One Planet Living nevu programjának legszigorúbb eloírásait egytol egyig teljesíti – azaz a tökéletes ökováros mintaképét fogják felépíteni a sivatagban.

Ha csak az épületeket nézzük: az öt emeletnél nem magasabb házak újrahasznosított anyagból készülnek, amelyek átalakításába a leheto legkisebb energiát fektették. A maximum három méter széles utcák és a mélyen benyúló tetok nemcsak a járókeloket védik a tuzo naptól, de az épületek belsejét is valamelyest megkímélik a forróságtól. Az utcáknak nemcsak a szélessége, hanem a hossza is korlátozott: egy-egy utca legfeljebb 70 méter hosszú lehet, hogy a város szélén felállított szélkerekek elég huzatossá tegyék a város utcáit és tereit, ahol egyébként a tengerbol nyert vízbol táplálkozó szökokutak is elviselhetobbé teszik majd a sivatagi város forróságát.

A város megfelelo tájolása biztosítja, hogy az összes háztetore felszerelt napkollektorok a leheto leghatékonyabban muködhessenek. A város ugyanis java részt (legalább 80 százalékban) napenergiával fog muködni, amit pedig a nap nem fedez, azt szélenergiával vagy biomasszából nyert energiával pótolják. Energiára pedig szükség lesz, hiszen Masdar autómentes városnak épül, ami azt jelenti, hogy csakis tömegközlekedési eszközök révén (vagy gyalogosan) lehet eljutni a város egyik végébol a másikba. A közlekedés egyébként szó szerint három szinten zajlik majd: az egyik szinten az Abu Dzabiba igyekvoket szállítja egy elektromos high-tech vasút, a második szint a gyalogosoké, a harmadik szinten pedig a ma már egyes nyugati országok reptereire is közlekedo, vezeto nélküli személyi taxik suhannak majd a különleges építésu pályákon.

 Megértek a változásra?

A város vízfogyasztása a tervek szerint az átlagos városi vízfogyasztás 50 százalékát teszi majd ki. A csatornákba kerülo szennyvizet teljes mértékben újrahasznosítják: egyrészt az ivóvízellátást, másrészt a város szélén létrehozott mezogazdasági terület öntözését oldják meg vele. Persze az is jó kérdés, hogy a sivatag közepén mégis mibol lesz egyáltalán ivóvíz: nos, a megoldás a napenergia segítségével sótlanított tengervízben rejlik – Masdar ugyanis a tengerhez viszonylag közel épül fel.

A város természetesen egyáltalán nem bocsát ki üvegházhatású gázokat, vagy bármilyen egyéb szennyezo anyagot, de az is a One Planet Living része, hogy a város építésén dolgozó munkások is méltányos fizetésben részesüljenek. Szó mi szó, a változás ebbol a szempontból ugyancsak ráfér az Emírségekre. Ha csak az egy fore jutó éves üvegházhatású gázkibocsátást nézzük, akkor Katart és Kuvaitot követoen, az Egyesült Arab Emírségek harmadik helyezettként 34,1 tonna üvegházhatású gázt bocsát ki évente egy fore számítva. (Forrás: www.fn.hu)

A kanalasgém lett az év madara
2008.01.26

A Magyar Madártani Egyesület 28 éve választja meg az év madarát. A mostani döntésük hátterében a vizes élohelyekre való fokozottabb odafigyelés áll.

A Magyar Madártani Egyesület (MME) 2008-ban a kanalasgémet választotta az év madarának. A döntést mindig alapos mérlegelés elozi meg. A kiválasztás szempontjai különbözoek: a faj tényleges veszélyeztetettsége, hirtelen állománycsökkenés, kiemelt védelmi akció, vagy éppen az aktív védelem népszerusítése.

Magyarország európai viszonylatban "kanalasgém-nagyhatalomnak" számít 1100-1300 páros fészkelo-állományával, mégis vannak olyan into jelek, amelyek indokolttá teszik a kanalasgémre, és rajta keresztül a vizes élohelyekre való fokozott odafigyelést.

A kanalasgémek csak olyan sekély vizekben tudják beszerezni táplálékukat, ahol lábuk még érinti az aljzatot. A globális felmelegedés azonban sok kisebb víz eltunését, korai kiszáradását okozza, ami veszélyezteti a vízimadár populációját is. A kanalasgém fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 ezer forint. (Forrás: www.fn.hu)
 

Ismét erosen habzik a Rába
2008.01.25

Többheti szünet után ismét eroteljesen habzik a Rába - tájékoztatott Woki Zoltán, a Pro Natura St. Gotthard (PRONAS) környezetvédo civil szervezet képviseloje. A vízügyi hatóság tegnap reggel értesült a habzásról és felvették a kapcsolatot az osztrák szervekkel. "Eros habzás figyelheto meg csütörtök reggel óta a szentgotthárdi duzzasztó alatti szakaszon" - mondta. Véleményük szerint az éjszaka során Magyarországon vagy Ausztriában valaki nagyobb mennyiségu szennyezo anyagot ereszthetett a folyóba.

Nádor István a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: már a reggeli órákban értesültek a habzásról, amellyel kapcsolatban azonnal felvették a kapcsolatot az osztrák vízügyi hatósággal. "Szakembereink figyelik azokat a helyeket ahol habzás fordulhat elo, de egyelore csak a szentgotthárdi duzzasztómunél észleltük a jelenséget" - mondta. Természetesen vízmintákat vesznek, amelyek elemzése után lehet majd megmondani, hogy mi okozhatja az újabb habzást.

Woki Zoltán telefonon beszélt az osztrák Boxmark borgyár illetékesével, aki azonban arról tájékoztatta, az éjszakai muszak során sem felbachi, sem pedig jennersdorfi üzemükben nem történt olyan esemény amely a habzást okozhatta volna. Woki Zoltán hozzátette: a folyó ausztriai és magyar szakaszán vannak még más üzemek is, amelyek a szennyezést esetleg okozhatták.  .(forrás: http://www.greenfo.hu/)

Verespatak: gyozött az igazság?
2008.01.24

A gyulafehérvári fellebbviteli bíróság tegnap visszavonhatatlan hatállyal, véglegesen megsemmisítette a verespataki önkormányzat által még 2002 júliusában elfogadott területrendezési tervet. Ez alapján a környezetvédelmi engedélyeket is vissza kell vonni.
  A Magyar Természetvédok Szövetsége szerint ez a döntés azt jelenti, hogy Verespatak talán megmenekült a pusztulástól - vagy legalábbis a beruházó cég, az RMGC kénytelen lesz a legelejérol kezdeni az aranybánya engedélyeztetési folyamatot, amely eddig tíz évet vett igénybe.

A gyulafehérvári fellebbviteli bíróság döntése egyúttal a Fehér Megyei Tanács által a kanadai-román vegyesvállalat, az RMGC számára kibocsátott 2004/68. számú településrendezési engedély megsemmisítését is maga után vonja. Ezen felül a román környezetvédelmi minisztérium is kénytelen lesz visszaküldeni a beruházónak a környezetvédelmi engedélyhez benyújtott dokumentációt is. Amennyiben az RMGC nem áll el a beruházástól, kénytelen lesz a legelejétol kezdeni az engedélyezési folyamatot; kezdve azzal, hogy ki kell találnia, miként szerezhet bányászati engedélyt Verespatak területére. Ez elso lépésben legalább tíz évig tarthat, körülbelül ennyi idot vett eddig igénybe engedélyezési folyamat. Ezzel a gyakorlatilag a verespataki lakosság fellélegezhet, a beruházás folytatása szinte lehetetlenné válik.

A gyulafehérvári bíróság döntése visszavonhatatlanul megerosíti, hogy az RMGC által végzett összes tevékenység illegális engedélyekre alapult.
Ráadásul bebizonyosodott, hogy a korrupcióra épülo, és az állampolgárok alkotmányos jogait figyelmen kívül hagyó befektetések kártyavárként egyszer úgyis összeomlanak – jelentette ki Stephanie Roth, a verespataki Alburnus Maior Egyesület aktivistája.

Mindig is lenyugözött a verespataki barátaim energiája és küzdoképessége, azoké az embereké, akik kitartottak amellett, hogy Verespatakon maradnak, és mindvégig hittek benne, hogy az igazságszolgáltatás az o oldalukra áll. Bízom benne, hogy a mostani döntés nemcsak Verespatak számára jelentheti azt, hogy megmenekül pusztulástól, hanem ezzel Magyarországot sem fogják fenyegetni hasonló, határokon átterjedo környezeti kockázatokat jelento aranybánya beruházások – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédok Szövetségének programvezetoje.(forrás: http://www.greenfo.hu/)